GaN-töltő: miért fér el egy 100 wattos töltő a zsebedben?

Egy tíz évvel ezelőtti 65 wattos laptoptöltő akkora volt, mint egy szappan. A mai, ugyanennyit tudó töltő elfér egy zsebben. A különbség egyetlen anyagon múlik: a gallium-nitridén.

Miért kisebb a GaN-töltő?

A töltőben a legnagyobb helyet a transzformátor és a hűtés foglalja. A hagyományos szilícium tranzisztorok kapcsolási vesztesége miatt a kapcsolási frekvenciát nem lehet a végtelenségig emelni, márpedig minél magasabb a frekvencia, annál kisebb transzformátor elég ugyanahhoz a teljesítményhez.

A gallium-nitrid szélesebb tiltott sávú félvezető: nagyobb feszültséget bír, gyorsabban kapcsol, és közben kevesebb hőt termel. Ez lehetővé teszi a jóval magasabb kapcsolási frekvenciát — így zsugorodhat a mágneses alkatrész és a hűtőfelület is.

Nem a töltő lett okosabb. A benne lévő kapcsolóelem lett gyorsabb, és ettől lett minden más kisebb.

Van hátránya?

A GaN-töltők jellemzően drágábbak azonos wattszámon, és a magas frekvencia miatt gondosabb elektromágneses szűrést igényelnek — az olcsó, névtelen darabok ezen szoktak spórolni. A jó GaN-töltő nem cvincog, nem melegszik kézmelegnél jobban, és a tanúsítványai valódiak.

Mit nézz, ha veszel egyet

• Teljesítmény-elosztás: a „100 W” gyakran az összes port együtt. Nézd meg, mennyi jut egyetlen portra, ha kettő van használatban.
• PD és PPS: a USB Power Delivery az alap; a PPS-t sok telefon gyorsabb töltéshez igényli.
• Tanúsítás: CE és a gyártó neve a házon. Ha a doboz csupa általános szöveg, tedd vissza.
• Kábel: 60 W fölött a kábelben lévő chip (e-marker) nélkül a töltő visszaveszi a teljesítményt.